Rámondott villanyszerelő avagy kontár
Tűzveszélyes!!!
Rámondott villanyszerelő avagy kontár!
Kedves Vendégem!
Szúróláng
A kedves olvasó engedje meg, hogy rövid időre, amíg magyarázatot adok az előbb leírt jelenségre eltérjek a cikk tárgyától. Az égés három feltétele az éghető anyag, a gyulladási hőmérséklet és az oxigén. Természetesen a feltételeknek térben és időben egyszerre kell rendelkezésre állnia ahhoz, hogy a gyulladás bekövetkezzen. Zárt térben (ilyen például a lakóotthonokban lévő bármelyik helyiség, amelynek csukva vannak a nyílászárói) kialakuló kis intenzitású, lassan terjedő tűz esetén az égési reakció felhasználja a helyiségben lévő levegő oxigénjét. Ebből adódóan a terjedés még lassúbb lesz, a keletkező égéstermékek pedig döntő többségében továbbra is éghető anyagokat, úgynevezett tökéletlen égéstermékeket tartalmaznak. A viszonylag csekély felszabaduló energia nem elégséges ahhoz, hogy az üvegbetétek kitörjenek, ezért nincs oxigén után pótlás. Ilyen körülmények között egy ajtónyitás esetén abba a helyiségbe, ahol az izzás, parázslás miatt rendelkezésre áll a gyulladási hőmérséklet, valamint a tökéletlen égés miatt a gáz halmazállapotú és a nagyon apró szemcsézettségű éghető anyagok az oxigén hatására egy gyors égési folyamat indul el. A reakció olyan gyorsan zajlik le, hogy az ember érzékszervei egy pillanatnak látják. A kicsapó lánggal együtt, a zárt helyiségben megemelkedett nyomás is távozik, ez okozza a romboló hatást. Az életveszélyes jelenség magyar elnevezése: szúróláng.
Mivel ez nem egy oktatási céllal létrehozott weboldal, ezért nem áll szándékunkban semmiféle tanácsot adni az otthoni hobbi-villanyszereléshez és barkácsoláshoz - közvetlen és közvetett életveszélyes jellegéből adódóan az elektromos hálózaton senki ne végezzen átalakításokat, azt bízza minden esetben villanyszerelőre!
Az otthoni villanyszerelés szakirányú végzettség nélkül tűz- és életveszélyes baleseteket okozhat!
A legegyszerűbbnek tűnő feladatot is bízza szakemberre, mert akár egy hosszabbító házi javítása vagy készítése is halálos kimenetelű baleset okozója lehet!
Elektromos tüzek!
Alu és réz: a tűz csak idő kérdése?
A cikkben bemutatott elektromos eredetű tűzesetnek a képei láthatóak!
Fejér megyei községben, Fehérvárcsurgón történt.
Természetesen nem lehet teljes mértékben kizárni egy villamos rendszeren belül a műszaki meghibásodásra, esetleg gyártási hibával forgalomba kerülő alkatrészre, berendezésre visszavezethető tűzkeletkezési okot, azonban a gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy ezeknek a lehetősége rendkívül csekély. A bizonyított esetek szinte kizárólag valamilyen hanyag, vagy szakszerűtlen szerelésre vezethetők vissza. Az utóbbi esetében pedig gyakori a házi barkácsolás, amelynek jobb esetben „csak” műszaki meghibásodás a következménye, rosszabb esetben viszont a tűz kialakulása. A károsodott lakóépület egy családi ház, ahol a nyugdíjas éveikben járó házaspár lakott. Ebéd közben füstszagot éreztek, ezt követően pedig, ahogy hétköznapi nyelven mondani szokták: „elment az áram”, ezért a férj elkezdte keresni az okot. A keresés során kinyitotta a padlásfeljáró ajtaját is, ahonnan kisebb robbanásszerű hang kíséretében lángnyelv csapott ki.
Szúróláng!
A tűzeset ismertetéséhez a férfi az ajtólap síkjához képest oldalt állt, az ajtókeret szélénél, ezért nem sérült meg a kicsapó lángtól, illetve a kiszabaduló nyomástól. A padlásfeljáró helyiségben, az ajtótól balra lévő falban egy süllyesztett kötődoboz és a benne lévő vezetékek szigetelése égett. A felette lévő mennyezet, amely egyben a padlás járófelülete is volt fából készült. Attól való félelmében, hogy meggyullad a fa szerkezet, műanyag palackokban vizet vitt magával a padlásra és elkezdte hűteni a veszélyeztetett területet. Az eset tragédiája, hogy olyan mértékű izgalmi állapotba került, hogy rosszul lett és életét vesztette. Annak ellenére sem sikerült megmenteni az életét, hogy ebben az időpontban már a helyszínen tartózkodott a település egyik önkéntes tűzoltója, aki azonnal megkezdte az újraélesztést, amelyet a helyszínre érkező mentőszolgálat munkatársai folytattak, sajnos eredménytelenül.
Az égési folyamat gyakorlatilag magától megszűnt és a tűzkár is csekélynek mondható. A tűz keletkezési helye minden kétséget kizáróan beazonosítható volt, mivel lánghatás, illetve magas hőmérséklet miatt kialakuló károsodások csak az elektromos kötődobozban voltak, felette pedig egy elnyújtott „U” alakú kormozódás volt látható. A vezetékmaradványokat szétbontva láthatóvá vált, hogy a dobozban lévő alumínium vezetékeket és egy falon kívül vezetett műanyag tömlőkábel vörösréz vezetékeit végeiken a szigeteléseiktől lecsupaszítottak, a vezetékeket összesodorták és szigetelőszalaggal körbetekerték . A kötődobozban semmilyen szabványos kötőelemet nem alkalmaztak!
Ettől a bekezdéstől pedig minden villamosipari szakember számára egyértelmű a címválasztás. A légköri nedvesség hatására a két különböző fém kapcsolódásánál megindul az elektrokémiai eredetű korrózió. A kialakuló oxidréteg lecsökkenti az érintkezési felületet és növeli az átmeneti ellenállás értékét. A nagy átmeneti ellenállás okozta lokális melegedés oka az áramsűrűség, ami viszont független a megtáplált fogyasztó teljesítményétől. Az áram értékét a fogyasztó határozza meg, míg az áramsűrűség a vezeték átmérőjétől függ. Amikor az átmérő a felére csökken, a leadott teljesítmény és ebből adódóan a leadott hő is a négyszeresére nő az adott vezetékszakaszon, vagy csatlakozási pontnál. Tovább követve a fizikai törvényszerűséget a negyedére csökkent átmérő már 16-szoros melegedést vált ki. A melegedés következtében kialakuló szénréteg tovább emeli az ellenállás értékét, ebből adódóan egy öngerjesztő folyamatról beszélünk, mindaddig, amíg nem éri el a szigetelőanyag gyulladási hőmérsékletét, amellyel tüzet tud okozni a jelenség.
Sajnos a fent ismertetett történetiség szinte bárhol megtörténhet hazánkban.
Még a nagyságrendjét sem merem megsaccolni, hogy mennyi szabálytalan vezetékkötés, toldás, érintkezési hiányosság veszi körbe az embereket,
amelyek egytől egyig potenciális gyújtóforrások.
Magas kockázatra utaló tényezők:
- A fogyasztásmérőnél található kismegszakító névleges árama >16A.
- A főelosztó főbiztosítója hagyományos olvadóbiztosító (nem késes).
- A főelosztó 20 évnél idősebb.
- Az épület elektromos vezetékhálózatának életkora több mint 30 év és a beépített vezetékek anyaga alumínium.
- Az épület elektromos vezetékhálózatának életkora és a beépített vezetékek anyaga nem ismert.
- A fogyasztásmérő több mint 5 éve nem volt ellenőrizve.
- Napelemes rendszer csatlakozik a hálózatra.
- 5 db-nál több „stand by” üzemmódú, vagy állandó üzemű fogyasztó kapcsolódik a hálózatra.
- A földgáz üzemű főzőlap villamos működtetésűre lett cserélve az elektromos hálózat felülvizsgálata nélkül.
- A földgáz üzemű vízmelegítő berendezését villamos működtetésűre lett cserélve az elektromos hálózat felülvizsgálata nélkül.
- Klímaberendezés lett beüzemelve az elektromos hálózat felülvizsgálata/bővítése nélkül.
- Elektromos berendezések működési zavara (pl a világítótestek villognak, TV hang fény ingadozások)
- A közelmúltban (az elmúlt 3 évben) az elektromos hálózatban előfordultak áramkimaradások üzemzavarok vagy arra utaló jelek (égett műanyag szag, füst) de a hiba oka nem lett feltárva és a szakszerű javítás nem történt meg
-
Aluminium és réz vezeték szabálytalan összekötése
Napjainkban rengeteg elektronikai berendezés vesz minket körül és számuk egyre csak nő. Az újszerű technológiák megjelenésével az áramforrásokat hosszú ideig, sokszor megszakítás nélkül használjuk, emiatt az elektromos tüzek száma is megnövekedhet. A statisztikai adatok azt mutatják, hogy a közösségi, de leginkább lakóépületekben a keletkezett károk csaknem negyedét elektromos tüzek okozzák.
Az ilyen típusú tüzek általában két módon keletkezhetnek: vagy az elektromos áram által működtetett eszköz, berendezés hibásodik meg – ilyenkor az eszköz belsejében rendellenes hőképződés indul, és ez okozza a tüzet – vagy pedig a villamos hálózat hibája miatt alakul ki tűz, hiszen a régi építésű házaknál nem a mai kor terheléséhez tervezték az elektromos hálózatot. Amíg régen egy porszívó teljesítménye 600-1000 watt között mozgott, napjainkban az 1500-2200 wattot is elérheti, egy hajszárító a korábbi 300 watt helyett már 1000-1500 wattot fogyaszt. És akkor még nem beszéltünk a mikrohullámú sütőkről, a klímaberendezésekről, a mosó-, szárító- és mosogatógépekről, melyek szintén túlterhelhetik a régi hálózatokat.
A nagy teljesítményű készülékeket – elektromos kandalló, automata mosógép, szerszámgépek – lehetőség szerint soha ne használjuk egyidejűleg. Ezek rendszerint túlterhelik a hálózatot, amiből a biztonsági berendezések nem megfelelő működése esetén tűz is keletkezhet.
Mit tegyünk, ha már megtörtént a baj? A legfontosabb tudnivaló, hogy elektromos tüzet tilos vízzel oltani, ezért az első lépés minden esetben az áramtalanítás legyen!
Az oltáshoz használjunk porral oltó kézi tűzoltó készüléket, vagy ha olyan nincs a háznál, akkor használhatunk homokot, vagy valamilyen nem gyúlékony, nagy felületű anyagot, amely elzárja az oxigént a tűztől.
Javasolt otthon egy tűzoltó készülék készenlétben tartása, mert a kezdeti tüzek oltására hatékonyan alkalmazható, így megfékezhetjük a kezdődő tüzeket, hatékonyabban védelmezve családunk és vagyontárgyaink épségét.
Bármilyen tűz észlelése során a legfontosabb a gyors helyzetfelmérés.
A tűz másodpercek alatt elterjedhet,
így ha látunk esélyt a tűz megfékezésére és eloltására, akkor azt azonnal kezdjük meg.
Ha nincs ilyenre lehetőség, akkor az első dolgunk a tűzoltók értesítése legyen a 112-es segélyhívószámon és csak utána kezdjünk bele a tűz oltásába, illetve a kármentésbe.
Nem játék hívj bátran és segítünk
06 70 218 3237
